Ugrás a tartalomra
Cég­székhely­szolgáltatás
6. pont: Díj

A díj pontja: mit kell fedeznie, és mi történik díjtartozásnál?

Árakat nem hasonlítunk össze. Azt viszont igen, mit kell a díjnak a törvény szerint lefednie, milyen tételek bújnak meg az olcsó csomagokban, és hova vezet a díjhátralék.

Közzétéve:

Ezen az oldalon nem lesznek árak, és szolgáltatót sem ajánlunk. A díjról szóló szerződési pontot mégis érdemes alaposan elolvasni, mert ebben dől el, mit kapsz valójában a pénzedért, és itt kezdődik a legtöbb szerződés vége is.

Amit a díj nem engedhet el

A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet felsorolja a szolgáltató kötelező feladatait: cégtábla, az iratok elkülönített őrzése, tételes iratjegyzék, a küldemények átvétele és egy munkanapon belüli értesítés, az iratok átadása a végén. A szerződés olyan kikötése, amely a szolgáltatót ezek alól mentesíti, semmis.

A díj tehát nem arról szól, hogy ezek a feladatok benne vannak-e, hanem arról, hogy mi van ezeken felül.

Ami gyakran külön tétel

A székhelyszolgáltatási piacon jellemzőek a többlépcsős csomagok. Szerződéskötés előtt érdemes rákérdezni, mi tartozik az alapdíjba:

  • a küldemények szkennelése és elektronikus megküldése;
  • a küldemények továbbpostázása a cégvezető címére;
  • iratok kiadása megtekintésre vagy másolásra;
  • a szerződés módosítása, nyilatkozatok kiállítása a cégbírósági eljáráshoz;
  • az iratok átadása megszűnéskor.

Az első év

Mivel a szerződést az első évben egyik fél sem mondhatja fel rendes felmondással, a díjat a gyakorlatban legalább egy évre vállalod. Sok szolgáltató ezért éves, előre fizetendő díjjal dolgozik. Ez nem tilos, de érdemes tudni, hogy ha a cég az év közben megszűnik vagy máshová költözik, a visszatérítés a szerződés szövegén múlik.

Ha elmarad a fizetés

A díjhátralék a székhelyszerződések megszűnésének egyik leggyakoribb oka. A szolgáltató súlyos szerződésszegés címén azonnali hatállyal felmondhat; hogy ennek pontosan milyen feltételei vannak, azt a szerződés és a polgári jog általános szabályai együtt határozzák meg. A felmondás után a cégnek új székhelyet kell bejegyeztetnie, határidőn belül.

Ezért érdemes a szerződésben rögzíteni, hogy a felmondást írásos fizetési felszólítás és ésszerű póthatáridő előzze meg, és hogy a felmondásról a szolgáltató több csatornán is értesít.

A díj és a kockázat

Az ár önmagában nem mond sokat a minőségről. Az viszont igen, hogy a szolgáltató hajlandó-e írásban leírni, mi van benne a díjban, és mi nincs. Ha ezt nem teszi meg, a hiányzó tételek az első vitánál fognak előkerülni, többnyire akkor, amikor egy hivatalos levél határideje már fut.

Kérdezd meg a szolgáltatót

Mielőtt aláírsz, ezekre kérj írásos választ:

  1. Pontosan mely feladatokat fedezi az alapdíj, és mi kerül külön pénzbe (szkennelés, továbbküldés, iratkiadás)?
  2. Mi történik késedelmes fizetésnél: van-e fizetési felszólítás és póthatáridő a felmondás előtt?
  3. Megszűnéskor felszámítasz-e külön díjat az iratok és a jegyzékek átadásáért?
  4. Hogyan változhat a díj a szerződés ideje alatt, és mennyi idővel előre jelzed?

Ez az írás általános tájékoztatás, nem jogi tanács. A hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban érdemes ellenőrizni.